Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1999/1. 27.o.

ÖT NAPOS BUDAPEST-KIJEV-BUDAPEST KAMIONOS ÚT

Fehér István
KFKI Atomenergia Kutatóintézet

1998. február és május között a sajtóban egy sor cikk jelent meg a Fővárosi Bíróság a "Csernobil-per" néven közismertté vált ügyben 1998. február 27-én hozott precedensértékű ítéletével kapcsolatban. A hat éve folyó tárgyalás végére pontot tevő jogerős ítélet megállapította, hogy a Volán Tefu Rt. sofőrjének halálát a csernobili eredetű radioaktív szennyeződéstől származó késői sugárártalom okozta. A "Csernobil - Mohitól keletre", a "Sugárterheléstől halál?", "Csernobili betegség", a "Csernobilról megint", az "Okozhatott-e sugárbetegséget és halált a kijevi út?" című újságcikkekben idézett szakértői vélemények egyik csoportja szerint a sofőrt nagy sugárterhelés érte, ami a halálát okozta, mások szerint a sugárterhelés olyan kicsi volt, hogy az nem okozhatta a halálát. A sugárdózis nagyságára azonban modellszámítást tudomásom szerint nem közöltek. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoportjának 1998. május 26-28. között Balatonkenesén rendezett XXIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyamán "Budapest Kijev-Budapest utazás (1986) dózisbecslése" címen előadást tartottam. Akkor az előadásom konzervatív feltételezéseken a1apuló végkövetkeztetése értelmében az utazás során a sofőr teljes sugárterhelése legföljebb 1,5 mSv effektív dózis lehetett.

A hozzászólók egyrészről nehezményezték ultrakonzervatív feltételezéseimet, ami akár nagyságrendi túlbecslést is jelenthet, másrészről hiányolták, hogy nem minden besugárzási útvonalat vettem figyelembe, ami viszont alulbecslést eredményezhetett.

A nyár végén a "Kossuth Klub" című rádióműsor ismét felelevenítette a korábbi szakértői vitát. Ez indított az előadásomban ismertetett dózisbecslés pontosítására, amely a jelen munka tárgya.

Időpont, útvonal

A Volán Tefu Rt. kamionja a szűkszavú menetlevél tanúsága szerint 1986. június 30-án indult Budapestről Záhonyon át nemzetközi útvonalon Kijevbe és 1986. július 5-én érkezett vissza.

Az időpontra és útvonalra ennél pontosabb információ hiányában feltételeztük, hogy a kamion a 4-es főúton (E573) haladt Záhonyon át Ungvárig, majd az E50-en Munkácsig. Munkácstól Lvovra az E471-es, majd onnan Kijevig az E40-es nemzetközi útvonalat használta.

(Kis valószínűséggel elképzelhető, hogy Zitomirnál a 252-es, majd a 255-ös úton át, kitérővel érkezett Kijevbe. Még ennél is kisebb a valószínűsége annak, hogy valamilyen indokkal Zitomirtól a 269-es úton Ovrucon át mellékúton Polleskoje érintésével jutott Kijevbe. Ez utóbbi esetben a balesetet szenvedett Csernobili Atomerőművet mintegy 50 km-re megközelíthette volna.)

50 km/h átlagsebességet feltételezve a távolság és az utazás teljes időtartamát figyelembe véve 50 óra menetidővel és 86 óra várakozási (vám, pihenés) időtartammal lehet számolni a Budapest-Kijev-Budapest utazás során.

Sugárforrások, besugárzási útvonalak

A Csernobili Atomerőmű balesetekor a sérült reaktorzónából a légkörbe került

A légkörbe kibocsátott teljes aktivitás mintegy Bq volt a radioaktív nemesgázok nélkül, melyek közül a 133Xe (felezési idő 5,3 nap) önmagában közel Bq-t tett ki.

A nemesgázok gáz, a jód egy része gőz halmazállapotban, míg a jód többi része az illékony hasadványokkal együtt 1,5-1 m átmérőjű aeroszol részecskékhez tapadva, a ruténium esetében kondenzálódott részecskék formájában került a légkörbe. A nem illékony izotópok a fűtőelem részecskékbe ágyazva kerültek a zónából a légkörbe. A légkörbe került radioaktív anyagok a meteorológiai folyamatok következtében felhígultak, az aeroszolok és a gőz halmazállapotú jódizotópok kiülepedtek, illetve kimosódtak, amivel a környezetet szeszélyes területi eloszlásban szennyezték. A fűtőelem darabkái (az úgynevezett forró részecskék) területi eloszlása (tekintettel az illékony izotópoktól eltérő keletkezési folyamatra) jelentősen különbözött az illékony izotópok eloszlásától.

A fő besugárzási útvonalak két hónappal a baleset után:

Nem kell számításba vennünk a radioaktív felhő, benne a radioaktív nemesgázok, gőzök és aeroszolok külső sugárterhelését, valamint a belégzésük okozta belső sugárterhelést, mivef a nemesgáz izotópok gyakorlatilag végtelenül felhígultak a Föld légkörében, a többiek pedig kiülepedtek. A rövid felezési idejű izotópok (köztük a legjelentősebb 131I) aktivitása ezen idő alatt több nagyságrenddel csökkent. Két hónappal a baleset után a vizsgált öt nap alatt a különböző besugárzási útvonalakra a dózisteljesítmény, illetve az aktivitás felvétel adott szennyezettség mellett gyakorlatilag állandónak tekinthető.

A dózisszámolás alapja

A radioaktív anyaggal szennyezett területen áthaladó vagy ott tartózkodó személy a kihullott illékony és nem illékony hasadási izotópoktól és a fűtőelem részecskéktől kaphat besugárzást. A radioaktív szennyeződés izotóp összetétele a sérült reaktorzónából való kilépéskor közelítőleg ismert. A radioaktív aeroszolok izotóp összetétele a légköri terjedés során, benne a kiülepedés és kimosódás folyamatával, kevéssé változik, kivéve a radiojód gőz halmazállapotú hányadát, melynek kiülepedési sebessége az aeroszolokénál jóval nagyobb.

Az illékony komponensnél a 137Cs (felezési idő 30 év), a nem illékonyaknál, illetve a fűtőelem részecskéknél a 239Pu és 240Pu (felezési idő 24400, illetve 6580 év) talajfelületi aktivitáskoncentrációja lehet a vonatkoztatási alap, amiből a balesettől eltelt idő függvényében a többi izotóp felületi aktivitáskoncentrációja kiszámítható.

Különböző szerzők és saját - 1986. április 30-tól több éven át folytatott - méréseink alapján a felületi szennyezettség izotóp összetétele kielégítően egyezett a kibocsátásból várt izotóp összetétellel. Végtelen sík felületi forrás felett 1 m-re az egységnyi 137Cs, illetve 239Pu + 240Pu felületi aktivitáskoncentrációra vonatkoztatva az izotópkeveréktől várható levegőben elnyelt gammadózisteljesítmény a balesettől eltelt idő függvényében kiszámítható és annak eredménye mérésekkel is igazolható. Hazai mérési adatainkat az Ukrajnában találttal [1, 2] összevetve ± 20 %-os egyezést kaptunk.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) által szervezett csernobili program keretében 137Cs és 239Pu + 240Pu felületi szennyezettség térkép készült [3], ami a közelítő számításunk alapja. A 137Cs felületi aktivitáskoncentráció eloszlása az 1. ábrán, míg a 239Pu + 240Pu izotópoké a 2. ábrán látható.

A felületi szennyezettség kis hányada reszuszpenzióval a légkörbe került. A reszuszpenzió hányada a depozíciótól eltelt idő függvényében csökken. Mivel az adott időpontban a felületi szennyezettség izotóp összetétele, valamint a reszuszpenzió hányada ismert, ebből a belégzési belső sugárdózis kiszámítható.

 

1. ábra
1. ábra. 137Cs talajfelületi szennyezettség eloszlása Csernobil környezetében.

Az élelmiszer és ivóvíz fogyasztásából eredő belső sugárterhelés meghatározása a legbizonytalanabb. A 131I járuléka két hónappal a baleset után már nem jelentős, míg a cézium izotópok csupán kis mértékben kerülhettek az élelmiszer láncba, elsősorban a tejen keresztül. A gabonafélék, amelyek fogyasztása a radiocézium felvétel fő forrása ekkor, aratási időben, még nem kerülhettek fogyasztásra. Kijev ivóvíztárolóját tápláló folyók a balesetet követő első hetekben néhány kBq/l összaktivitást, főleg rövid felezési idejű izotópokat tartalmaztak. Az ivóvíz dózisjáruléka 1-2 % volt [4].

 

2. ábra
2. ábra. 239Pu és 240Pu talajfelületi szennyezettség eloszlása Csernobil környezetében.

1. táblázat

A dózisszámításhoz használt adatok

1. Tartózkodási idők:

  • 50 óra menetidő a kamionnal
  • 2 x 10 óra vám
  • 2 x 12 óra pihenő
  • 1-1 óra pihenő az I. és II. kitérő utakon
  • 40 óra rakodás, pihenés

2. Átlag menetsebesség: 50 km/h

3. Felületi szennyezettség a baleset utáni 65. napon

  • Budapesttől a határig: 5 kBq/m2 137Cs + a többi illékony izotóp
  • a határtól Kijevig: 37 kBq/m2 137Cs + a többi illékony izotóp
  • az I. és II. utakon: 555, illetve 1100 kBq/m2 137Cs + a többi illékony izotóp
  • 0,1 kBq/m2 239Pu és 240Pu + a többi nem illékony izotóp a > 37 kBq/m2 137Cs felületi
    szennyezettségű utakon

4. Konverziós tényezők a külső dózisteljesítmény számításához a baleset utáni 65. napon

1 kBq/m2 137Cs esetén:

0,1 kBq/ m2 239Pu + 240Pu esetén,

134Cs + 137Cs

7,0 nGy/h

95Zr/95Nb

1410 nGy/h

103Ru

1,6

141Ce

400

106Ru

0,4

144Ce

32

140Ba/140La

0,4

242Cm

16

131I

0,2

Pu izotópok

<1

többi izotóp

0,4

 

 

 

10,0 nGy/h

 

1860 nGy/h

5. Inhaláció:

Reszuszpenziós tényező: 10-6

Belégzési időtartam:

  • illékony izotópokra 100 óra
  • nem illékony izotópokra 5 óra (az I. és II. kitérő utakon)

6. Fogyasztás:

  • Négynapi fogyasztás (a hazai átlagfogyasztás alapján):
    • 0,71 kg hús és húskészítmény,
    • 1,45 1 tej,
    • 1,0 kg gabonaféle,
    • 1,44 kg zöldség,
    • 0,77 kg gyümölcs,
    • 6,0 l ivóvíz.
  • A 134Cs és 137Cs koncentráció: 0,5 és 1 kBq/kg(l) a gabona és ivóvíz kivételével valamennyi élelmiszerre
  • Dóziskonverziós tényezők:
    • 134Cs: sv/Bq
    • 137Cs: sv/Bq

 

Budapest-Kijev-Budapest öt napos utazás során elszenvedett dózis

A sugárvédelmi gyakorlatban a személyi dózis számítása az alulbecslés elkerülése érdekében konzervatív közelítéssel történik. Az 1. táblázatban összefoglaltuk a dózisszámításhoz használt főbb adatokat. A 137Cs talajfelületi aktivitáskoncentrációja a nemzetközi útvonalon felülbecsült, mivel a hazai nagy szennyezettségű területen talált értéket fogadtuk el a Budapesttől Záhonyig tartó útvonalon, míg az ukrán utakon a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség dózistérképét használtuk. Bár a 137Cs felületi aktivitáskoncentrációja a nemzetközi útvonalon végig kisebb, mint 36 kBq/m2, részletesebb információ hiányában konzervatív módon ezen értéket vettük alapul a számításnál. Az I. és II. feltételezett kitérő utakon pedig a térképen jelölt felületi aktivitáskoncentráció-köz felső értékét használtuk a dózis kiszámítására. A fűtőelem-részecskék zöme a Csernobili Atomerőműtől északra hullott ki. A 239Pu + 240Pu területi eloszlásának térképe csak a > 3,7 kBq/m2-es kiülepedést tünteti fel. Ennek határa a II. kitérő úthoz legközelebb eső részétől is mintegy 15 km-re fekszik. Annak ellenére konzervatív módon feltételeztük, hogy ezeken a területeken is található fűtőelem szennyeződés. Kollegánk Polleskojében végzett mérései szerint a szennyeződés nem lehet több, mint 0,1 kBq/m2 239Pu [5].

2. táblázat

Külső dózis a nemzetközi útvonalon

Dátum

Útvonal

km

óra

137Cs kBq/m2

Gy (lev.)

1986.06.30.

Bp.- Záhony

310

6

5

0,3

pihenő(vám)

 

10

5

0,5

07.01.

Záhony- Rovno

485

10

37

3,7

pihenő

 

12

37

4,4

07.02.

Rovno- Kijev

315

6

37

2,2

07.02/03

Kilev (rakodás)

 

40

37

14,8

07.03/05

Kiev-Bp.

1110

44

37

11,2

Összesen:

2220

128

 

37,1

 

Az elmondottak alapján a nemzetközi útvonalon haladva, vagy az I. és II. kitérő úton közlekedve, valamint a szennyezett területen tartózkodva a talaj felett 1 m-re a levegőben elnyelt dózisokat a 2., a 3. és a 4. táblázat mutatja. Ha konzervatív módon feltételezzük, hogy a kamionban ülő, illetve valamilyen épületben pihenő személyt árnyékolás nélkül (például faházban) éri a gammasugárzás, akkor a külső effektív dózist a levegőben elnyelt dózisból 0,8 Sv/Gy átszámítással kapjuk. Az eredményt az 5. táblázat szemlélteti.

3. táblázat

Külső dózis az I. kitérő úton

 

km

óra

137Cs (kBq/m2)

239/240Pu(kBq/ m2)

Gy (lev.)

Zitomir

-

 

 

 

 

Korosten

90

2

37

-

0,7

Pihenő

-

1

555

0,1

7,4

Malin

51

1

185

0,1

3,7

Kijev

113

2

185

0,1

7,3


________

254

________

6

___

19,1

 

4. táblázat

Külső dózis a II. kitérő úton

 

km

óra

137Cs (kBq/m2)

239/240Pu (kBq/ m2)

Gy (lev.)

Zitomir

-

 

 

 

 

Korosten

90

2

37

-

0,7

Ovruc

44

1

185

0,1

3,7

Polleskoje

40

1

185

0,1

3,7

pihenő

-

1

1100

0,1

12,8

Termochovka

30

0,5

185

0,1

1,9

Kijev

101

2

185

0,1

7,4

_____

305

_________

7,5

_____

30,2

A reszuszpenziós tényező az 1 Bq/m2 kiterjedt talajfelületi szennyeződés által a légzési zónában eredményezett levegő koncentráció Bq/m3-ben. Az irodalom [6] a szennyeződést követő két hónap eltelte után , saját méréseink 10-7 [7] reszuszpenziós tényezőt adtak. Tekintve az ukrajnai forró, száraz május-júniusra konzervatív közelítésként 10-6 reszuszpenziós tényezőt használtunk a belégzési dózis számítására. A felnőttek 1,2 m3/h légzési sebességének és az egyes reszuszpendálódott izotópok koncentrációjának szorzatából kiszámítottuk a belégzett aktivitást valamennyi számba jövő izotópra, elfogadva a külső dózis számításánál használt izotóp összetételt. A belégzett radioaktív izotópok által 50 év alatt leadott dózist, az úgynevezett lekötött effektív dózist a NAÜ által közreadott egységnyi aktivitásra vonatkozó táblázatokból [8] vettük. Az eredmény az 5. táblázatban található.

Az élelmiszer és ivóvíz fogyasztásból eredő lekötött effektív dózist részletes adat hiányában a nemzetközileg elfogadott 1000 Bq/kg 137Cs határkoncentráció feltételezésével számítottuk. Az előző fejezet értelmében a gabona és az ivóvíz járulékot nem vettük figyelembe. 1986 május-júniusában Kijevben tartózkodó személyek általunk végzett egésztestszámlálós mérésének eredménye (1000-2400 Bq egésztest aktivitás) arra utal, hogy ez a feltételezésünk is konzervatív. A becslés eredményét az 5. táblázat mutatja.

Két extrém besugárzási útvonal

  1. Felvetődött, hogy nagy fűtőelem darab, akár egy egész UO2 pasztilla, melyben két hónap múlva is mintegy 500 GBq gamma-sugárzó nem illékony hasadvány van, és hozzávetőleg 40 mGy/h dózisteljesítményt szolgáltat egy méter távolságra, okozhat-e az adott útvonalon nagy sugárterhelést? A ballisztikai számítás [9] azt mutatta, hogy ha a robbanás 2000 m/s kezdősebességgel repíti ki a fűtőelem pasztillát a reaktorzónából és 20 m/s a főirányú szél, továbbá 2,5 m/s termik is fellép, úgy a maximális repülési távolság legfeljebb 2500 m. A kisebb törmelékek pedig még ennél is rövidebb távolságra juthatnak, ezért az adott útvonalon nagy sugárterhelést nem okozhattak. A 10-20 m-es, vagy annál kisebb részecskék azonban aeroszolként, mint "forró részecskék" nagyobb távolságra is eljuthatnak, ezen szennyeződés hatását azonban az előzőekben számításba vettük.

5. táblázat

Budapest-Kijev-Budapest utazás során 1986.06.30. - 07.05. között
elszenvedett effektív dózis ( Sv)

 

nemzetközi útvonalon

I. kitérővel

II. kitérővel

Külső dózis:

- a talaj radioaktív
szennyeződésétől

30

44

53

Belső dózis:

- inhaláció a reszuszpendált
illékony izotópoktól

0,6

1,2

2,4

- inhaláció a reszuszpendált
nem illékony izotópoktól

-

0,6

0,9

- élelmiszer és ivóvíz
fogyasztásától

< 89

< 89

< 89

 

2. Egy másik eddig számításba nem vett besugárzási útvonal a kamion légszűrőjébe került reszuszpendálódott radioaktív anyagok külső sugárzása. Műszaki adatokból a menet közbeni levegőbeszívási sebesség átlag 500 m3/h. A kamion légszűrőjének szűrési hatásfokát a kozmikus sugárzás által keltett 7Be-mal, mint nyomjelzővel ellenőriztük. Az egy évig használt szűrőből ismert hányadot kivéve megmértük a 7Be aktivitását [10]. A KFKI telephely környezetellenőrzési programjának keretében folyamatosan mérik a légköri radioaeroszolok koncentrációját, így a 7Be koncentrációját is, ami ugyanezen évben átlag 4 mBq/m3 volt. Ebből a kamion szűrő szűrési hatásfoka 70 %-nak adódott. Itt ismét konzervatív közelítést használva a szűrési hatásfokot 100 %-nak vettük. A II. kitérő utat is figyelembe véve az egyes izotópokból a légszűrőn 50-1000 Bq halmozódhatott fel. Ezek együttesen mintegy 5 nGy/h dózisteljesítményt eredményezhettek a vezetőfülkében, ami a többi besugárzási útvonalhoz képest elhanyagolhatóan kis sugárterhelés.

Összefoglalás

Konzervatív dózisszámítással megállapítottuk, hogy az 1986. június 30 - július 5. közötti Budapest-Kijev-Budapest útvonalon közlekedő kamion vezetője a csernobili eredetű radioaktív szennyeződéstől, a különböző besugárzási útvonalakon 0,1 msv nagyságrendű sugárterhelést kaphatott, ami a lakosság évi átlag természetes eredetű sugárterhelésének mintegy 1/25-e.

Mai ismereteink alapján determinisztikus sugárkárosodást ezen dózis több mint 10000-szerese válthat ki.

Az ICRP legújabb ajánlása [12] szerint a sugárzás által indukált végzetes rákos megbetegedések valószínűsége eset/Sv. Az öt napos utazásra általunk számított dózis esetében a végzetes rákos megbetegedés valószínűsége nagyságrendileg 10-5, más szóval 100000 esetből 1 rákos haláleset várható.

Irodalom

  1. I. FEHÉR: Experience in Hungary on the Radiological Consequences of the Chernobyl Accident, Environment International Vol 14, 113-135 (1988)
  2. I. LIKHTARIOV ET AL.: Effective Doses due to External Irradiation from the Chernobyl Accident for Different Population Groups of Ukraine, Health Physics, Vol 70, 87-98 (1996)
  3. The International Chernobyl Project, Report by on International Advisory Committee, IAEA, (1991)
  4. L.A. LIKHTAREV ET AL.: Radioactive Contamination of Water Ecosystems and Sources of Drinking Water; TECDOC 516, IAEA (1989)
  5. P. ZOMBORI ET AL.: In-Situ Gamma-Spectrometric Measurement of the Contamination in Some Selected Settlements of Byelorussia (BSSR), Ukraine (UkrSSR) and the Russian Federation (RSFSR) j Environ. Radioactivity 17, 97-106 (1992)
  6. G.S. LINSLEY: Resuspension of the Transuranium Elements: A Rewiev of Existing Data, Rep. NRPB-R75 London (1978)
  7. P. ZOMBORI ET AL.: Resuspension of Deposited Materials, EUR report No. 16 604 EN 59 (1995)
  8. NAÜ Biztonsági Szabályzat, Biztonsági Sorozat No. 115, Nemzetközi Biztonsági Alapszabályzat: Az ionizáló sugárzás elleni védelem és a sugárforrások biztonsága (1996)
  1. ZOMBORI P., ENGI K.: Mérések a KFKI Atomenergia Kutatóintézetében, (1998) - személyes közlés
  2. SÁGI L., BENCZ GY.: Mérések a KFKI Atomenergia Kutatóintézetében, (1998) - személyes közlés
  3. ICRP Publication 60, Annals of the ICRP, Vol 21, No 1-3 (1990)