Az MTA Közgyűlésén AKADÉMIAI DÍJjal tüntették ki Janszky Józsefet, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet főosztályvezetőjét, a fizikai tudományok doktorát. Janszky József a hazai elméleti kvantumoptikai iskola megteremtéséért és az ezen a területen elért eredményeiért nyerte el a díjat. Kimutatta, hogy a fény utóbbi időben megtalált új állapota, az úgynevezett összenyomott (squeezed) állapot (ebben az állapotban a fény kvantumstatisztikáját leíró két mennyiség közül az egyiknek a zaja kisebb, mint ugyanez a zaj vákuumban) sokszorosan felülmúlja a lézerfény hatásfokát sokfotonos folyamatokban. Felismerte, hogy a többszörös frekvencia konvertálással előállított úgynevezett csillagállapotú fény még az összenyomott állapotú fénynél is messze nagyobb hatásfokkal bír.
<>
A közgyűlésen Bencze Gyulát, a KFKI RMKI tudományos tanácsadóját AKADÉMIAI ÚJSÁGÍRÓI DÍJjal tüntették ki. Hevesi Endre tudományos újságírói díjjal jutalmazta már a MUOSZ alapítványa sikeres munkájáért. Szakterülete a magreakciók elmélete és a sokrészecske szóráselmélet, melyek nemzetközi hírű kutatója. Új, egzakt integrálegyenleteket vezetett le az N-részecske tranzitoperátorokra (Bencze-egyenletek, 1973), kidolgozta az azonos részecskék szórásának egzakt algebrai elméletét (1979-1982).
<>
Az MTA Fizikai Tudományok Osztálya az 1999. ÉVI FIZIKAI FŐDÍJat Pálla Gabriellának ítélte. Pálla Gabriella a fizikai tudományok doktora, címzetes egyetemi tanár, az MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézet tudományos tanácsadója 1958-ban szerzett az ELTE TTK fizikus szakán kitüntetéses diplomát. Azóta a KFKI-ban dolgozik. A fizikai tudomány doktora fokozatát 1986-ban szerezte meg. A kísérleti magfizikai kutatások minden fázisában eredményes: mind a mérések technikai feltételei megteremtésében (gyorsneutron repülési idő (TOF) spektrométer, sokcsatornás félvezető töltöttrészecske spektrométer, "Budapest-Fal" TOF spektrométer) kezdve az anyagi fedezet pályázatok útján való biztosításától, építésükön át a kívánt fizikai követelmények eléréséig mind a saját témaválasztású kísérletekben, mind mérési eredményei elméleti analízisében. Rugalmatlan szóráskísérletei alapján rámutatott arra, hogy az addig csak elektromágneses kölcsönhatással gerjeszthetőnek vélt kollektív magállapotok nukleáris kölcsönhatásban is gerjeszthetők. Az irodalomban a nehéz magokra talált, "a rugalmas gyorsneutron szórás kisszögű anomáliája" néven ismert, széles körben különböző fizikai feltételezések mellett is eredménytelenül vizsgált jelenséget sikerült értelmeznie a magok kollektív tulajdonságai alapján, sőt, további igazolásul a könnyű magok tartományában is feltárta ugyanazon jelenséget. Meghívást kapott a Hamburgi Egyetem I. Kísérleti Fizikai Intézetéhez, majd éveken át hosszabb rövidebb időszakokra a jülichi KFA-ba, ahol lehetőséget kapott az ottani, akkor új izokron ciklotronnál a magreakciókbeli direkt kölcsönhatásokra vonatkozó kísérleti vizsgálatait széles energia-, mag- és részecsketartományra kiterjeszteni. A 80-as évek végén alacsonyenergiás kutatásait lezárva, érdeklődése a relativisztikus nehézion fizika felé fordult, amely tématerület a modern fizika frontvonalához tartózik. Magyarország CERN-tagságát kihasználva csatlakozott egy magyar csoporttal a CERN NA49 együttműködéshez, amely az anyag egy új halmazállapota, a Quark-Gluon-Plazma lehetséges keletkezésének kimutatását célozza. Eredményeit 120 idegennyelvű publikáció tartalmazza, amelyekre több, mint 200 független hivatkozás történt.
<>
Az MTA XI. Osztályának FIZIKAI DÍJát kapta Balog János, az MTA-KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet kutatója, a KFKI RMKI tudományos főmunkatársa. Egyetemi doktori munkájában a spontán CP-sértéssel foglalkozott. Kandidátusi fokozatát mérték-elméletek fermion determinánsaival kapcsolatos eredményeiért nyerte el. Bizonyos speciális körülmények között (nevezetesen anomáliát tartalmazó elméletekben) a fermion determinánsok közötti különbség egzaktul kiszámítható, és ennek a különbségnek fizikai, a hadronok fenomenológiájában nyomon követhető következménye van. A kvantumszíndinamika nemtopologikus anomáliáival kapcsolatos számolásaiban kimutatta, hogy ezek olyan tagokat eredményeznek, amelyek hadronikus folyamatokban igen jól egyeznek a kísérletekkel. Új módszert javasolt a chirális szimmetriasértés leírására (Hraskó Péterrel együtt), amelynek lényege véges térfogatú rendszer tanulmányozása szimmetriasértő határfeltételek mellett. A dublini Institute for Advanced Studiesban eltöltött évek során húr-elmélettel és konform térelmélettel foglalkozott neves munka- és szerzőtársakkal. A müncheni Max Planck Intézetben kétdimenziós teljesen integrálható modelleken dolgozik. Számos, ottani munkatársakkal elért eredménye kiemelkedő. Eddig 42 munkája jelent meg, a részecskefizika legjelentősebb folyóirataiban, ezekre 700-at meghaladó számú hivatkozást kapott.
FIZIKAI DÍJjal tüntették ki Csordás Andrást, az MTA-ELTE Statisztikus Fizikai Kutatócsoport főmunkatársát. Egyetemi doktori dolgozatát a kaotikus rendszerek statisztikus tulajdonságai témában "summa cum laude" minősítéssel védte meg 1989-ben. Ebben a témában írta kandidátusi disszertációját is, amit 1994-ben sikeresen védett meg. 1984-től dolgozik Szépfalusy Péterrel, diplomamunkásként, doktoranduszként, jelenleg pedig az általa vezetett kutatócsoport tagjaként. 1985-ben fél évig a Francia Kormány ösztöndíjasa volt, a Saclay-i intézetben a perkolációs ellenálláshálózatokat vizsgálta. Több rövidebb külföldi tartózkodás mellett, egy évig az Essem Egyetemen a kvantumkáosz témában dolgozott. Több, mint 20 publikációja jelent meg nemzetközi folyóiratokban. Ismert független hivatkozásainak száma 191. Az utóbbi öt évben kvantumrendszerekkel dolgozik eredményesen. Ez vezette oda, hogy szuperszimmetrikus kvantumgravitációval is foglalkozzon. A kvantumgravitáció témájából írt, a Physical Review Lettersben megjelent munkájára összefoglaló cikkekben "áttörésként" hivatkoznak. Jelenleg a mágneses csapdába zárt Bose-kondenzált gázok tulajdonságait vizsgálta. Ez a terület az érdeklődés homlokterébe került a méltán nagy feltűnést keltő kísérleti eredmények hatására. A Budapest-Essen együttműködés igen aktív tagjaként, a rövid idő ellenére, jelentős része volt az eredményekben, amik már számottevő visszhangot váltottak ki. Meghívott konferencia előadóként nemzetközi konferencián a Bose-kondenzáció témájában elért eredményeinek ismertetésére kérték fel. Lengyelországban, USA-ban tartott plenáris üléseken beszámolót. A véges rendszerbeli Bose-kondenzált rendszereknek a kváziklasszikus dinamika vizsgálatában sikerrel alkalmazta a kvantumkáosz módszereit. A kaotikus tartomány kimutatása fontos alkalmazást is nyert már a Kurcsatov Intézet kutatócsoportjának a kvázirészecske csillapodás értelmezése terén.
<>
MEGOSZTOTT FIZIKAI DÍJat kapott Menyhárd Miklós és Barna Árpád (MFA) a kisenergiájú ionporlasztás megvalósítása és alkalmazása az AES mélységi analízis feloldásának javítására témában elért eredményeikért. Az MFA vékonyrétegfizikai és felületfizikai osztályai már évek óta nemzetközileg elismert tudományos műhely. Különösen a kis energiájú ion-szilárdtest kölcsönhatás területén jegyzik eredményeiket. Az adott területen felhalmozott ismeretek a TEM mintapreparálások során gyakorlati hasznot hoznak. Befejezték új, kis energiájú ionágyú kifejlesztését, melynek gyártása is megvalósult (Technoorg Linda) és kereskedelmi forgalomba is került. Az új ionágyúval a kis (100 eV-3000 eV) ionenergiának köszönhetően még a korábbinál is tökéletesebb, műtermék mentes minták készíthetők. Az ionágyú ultravákuumos változatát (ami szintén a világ legjobbjai közé tartozik) használják Auger mélységi feltérképezésre. Megmutatták, hogy mind az elektronmikroszkópos mintakészítés, mind az Auger mélységi analízis esetében a, legsimább felületet akkor érhetik el, ha az ionokkal súrlódási irányból bombázzák a felületet, a lehető legkisebb energiával és, ha a mintát eközben forgatják. Ilyen bombázás esetén a felületen mért durvaság 1 nm alatti értékkel korlátos. Azt is megmutatták, hogy a minta roncsolódása a beesési szög koszinuszával csak 80° alatt arányos; nagyobb beesési szögnél a beesési szögtől nem függ. Auger méréseknél elérhető igen jó mélységi felbontásukkal bizonyították, hogy a mélységi felbontás szabványosításra is előkészített definíciója hibás, és mást javasoltak helyette. Kidolgoztak egy új kiértékelési módszert amely az ismert TRIM számítógépes szimuláción alapul.
A díjakat Nagy Károly osztályelnök adta át a kitüntetetteknek.
<>
Az MTA ez évi AKADÉMIAI IFJÚSÁGI DÍJait Keviczky László főtitkár adta át. A fizikai tudományok területén:
Bodrossy Levente, az MTA SZBK Biofizikai Intézet tudományos munkatársa: Thermophilic methane oxidising bacteria and their biotechnological potential;
Szántó Andrea Zsuzsanna, az MTA ATOMKI tudományos segédmunkatársa: Természetes ásványi anyagok kalcium mobilizálhatóságának vizsgálata humánbiológiai kutatásokhoz, illetve gyógyászati célokra;
Adamik Miklós, az MTA MFKI tudományos segédmunkatársa: Texture Evolution in Polycrystalline Thin Films;
Tóth Katona Tibor és Börzsönyi Tamás, az MTA SzFKI tudományos munkatársai: Mintázatképző instabilitások folyadékkristályokban;
Zaránd Gergely, az MTA-BME Kondenzált Anyagok Fizikája Kutatócsoportjának tudományos segédmunkatársa: Erősen korrelált szennyezésmodellek tanulmányozása;
Klencsár Zoltán, az ELTE-MTA Nukleáris Szerkezetvizsgáló Kutatócsoport tudományos munkatársa: A prazeodímium helyettesítés hatásának vizsgálata
magashőmérsékleti szupravezetőben című pályamunkáért nyerték el a díjakat.
________________________
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége kezelésében levő Hevesi Endre alapítvány Jéki Lászlót és Abonyi Ivánt a tudomány és technika új lehetőségeinek, eredményeinek népszerűsítéséért és azok közérthető, hibátlan magyar nyelven való közléséért HEVESI ENDRE DÍJban részesítette.
Gratulálunk a kitüntetetteknek!