Fizikai Szemle 1999/8 - Glatz Ferenc: Nyilatkozat a tudományról

Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1999/8. 284.o.

NYILATKOZAT A TUDOMÁNYRÓL
ÉS A TUDOMÁNYOS ISMERETEK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

Preambulum

Arra a felismerésre jutottunk, hogy mi mindannyian ugyanazon a bolygón élünk, és mindannyian a bioszféra részei vagyunk; valamint hogy az emberiség jövője elválaszthatatlanul összekapcsolódik a globális létfenntartó rendszerek megőrzésével és az élet valamennyi formájának fennmaradásával. Felszólítjuk a világ valamennyi nemzetét arra, ismerjék el annak sürgető szükségességét, hogy a természet- és társadalomtudományokból származó ismereteket az emberi szükségletekre használják fel anélkül, hogy visszaélnének ezekkel az ismeretekkel. A tudománynak az egész emberiséget kell szolgálnia, és biztosítva a természet és a társadalom teljesebb megértését, hozzá kell járulnia egy mindenki számára jobb életminőség és egy egészséges és termékeny környezet biztosításához a jelen és a jövő nemzedékei számára.

A világegyetem és az éter eredetére, működésére, fejlődésére vonatkozó, egyre bővülő tudományos ismeretek az emberiséget olyan elméleti és gyakorlati megközelítésekkel vértezik fel, melyek gyökeresen befolyásolják magatartását és kilátásait. A tudományos ismeretek olyan alkalmazásokat nyújtottak és nyújtanak, amelyek nagy hasznára voltak és vannak az emberiségnek. A várható élettartam jelentősen megnőtt, számos betegségre létezik - vagy elérhetőnek tűnik - a gyógymód, és látványosan javult az egészségügyi ellátás. A mezőgazdasági termelés olyannyira megnőtt, hogy - legalábbis globális értelemben - ma már kielégíti a népesség igényeit. A technológiai fejlesztések és az energiaforrások kiaknázása megteremtették annak lehetőségét, hogy az emberiség a legfáradságosabb fajta munkáktól megszabaduljon. Az új kommunikációs és információs technológiák példanélküli lehetőségeket teremtettek a népek és egyének közötti interakcióra.

Mindezek az előnyök azonban egyenlőtlenül oszlanak meg, ami az iparilag fejlett és a fejlődő országok közötti szakadékot elmélyítette. Ráadásul a tudományos vívmányok alkalmazásai környezetromboláshoz is vezettek, valamint a társadalmi egyensúly felborulásának, illetve a társadalmi kirekesztésnek forrásaivá váltak. A tudományos és technológiai haladás kifinomult fegyverek létrehozását is lehetővé tette, beleértve a nukleáris, biológiai és vegyi fegyvereket, amelyek az élet tömeges méretű kioltására alkalmasak, sőt akár az egész bolygót is veszélynek tehetik ki. Ma megvan a lehetőség arra, hogy kevesebb erőforrást biztosítsanak új fegyverek kifejlesztésére és gyártására, valamint, hogy a katonai kutató intézményeket legalább részben polgári felhasználásra alakítsák át. Az Egyesült Nemzetek a "Béke Kultúrájának Évévé" nyilvánította a 2000. évet, mintegy az országok közötti és az országokon belüli tartós béke irányába mutató lépésként; a tudomány és a tudományos közösség képes és képesnek is kell lennie arra, hogy ebben a folyamatban jelentős szerepet játsszon.

Ma, miközben a tudomány példanélküli fejlődésének tekintünk elébe, szükség van egy erőteljes demokratikus vitára a tudományos ismeretek felhasználásának etikai, kulturális, környezeti és gazdasági aspektusainak vonatkozásában. Kiemelve a tudomány szerepét egy méltányosabb, virágzóbb és fenntartható világ érdekében hosszú távú elkötelezettséget igényel valamennyi érdekelt részéről: a kormányok és a parlamentek, a tudósok és mérnökök, az ipar, a média, a nemzetközi szervezetek és a társadalom egészének részéről. A természet- és a társadalomtudományokat magában foglaló, fokozott interdiszciplináris erőfeszítések előfeltételei a döntő fontosságú társadalmi, gazdasági, kulturális, környezeti és egészségügyi kérdések kezelésének. Ez szükségessé teszi azt is, hogy a közvéleménynek a tudományba vetett hite és támogatása egy új társadalmi szerződés révén megerősítésre kerüljön.

Mi, a "Tudomány a huszonegyedik századért: új elkötelezettség" elnevezésű világkonferencia résztvevői, akik 1999. június 26. és július 1. között Budapesten, Magyarországon gyűltünk egybe az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és Tudomány Nemzetközi Tanácsának (ICSU) égisze alatt:

Felismerve, hogy a tudomány hatalmas szellemi erőforrás a természeti és társadalmi jelenségek megértésére, valamint hogy a tudomány a jövőben várhatóan még nagyobb szerephez fog jutni a társadalom és a természet közötti kölcsönkapcsolat fokozódó összetettsége miatt;

Felismerve, hogy a tudományos ismeretek napjainkban nélkülözhetetlenek a döntéshozók és a társadalom egésze számára;

Tekintetbe véve, hogy a tudományos kutatás felbecsülhetetlen hasznot hajt a fenntartható fejlődés, valamint az életminőség javításához;

Abban a meggyőződésben, hogy a tudomány és annak alkalmazásai a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik fő tényezője, és hogy az emberiség jövője sokkal jobban fog függni az ismeretek létrehozásától, elosztásától és felhasználásától, mint eddig bármikor;

Elismerve, hogy a tudományos kérdések többnyire egyetemes természetűek, nem ismernek határokat, ugyanakkor igénylik a nemzetközi elismerést, hozzájárulást, koordinációt és az együttműködést;

Figyelembe véve az Egyesült Nemzetek rendszere főbb konferenciáinak, valamint a Tudomány Világkonferenciájához kapcsolódóan megtartott tanácskozások ajánlásait;

Hangsúlyozva, hogy a tudományos ismeretekhez való hozzáférés része a tanuláshoz való jognak, és az információhoz való jog minden embert megillet; és hogy a tudományos oktatás alapvető fontosságú az emberi fejlődés, valamint a belső tudományos kapacitás megteremtése szempontjából;

Emlékeztetve, hogy a tudományos kutatásnak és a tudományos ismeretek felhasználásának tiszteletben kell tartania az emberi jogokat és az emberi méltóságot, továbbá emlékeztetve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának vonatkozó cikkeire;

Hangsúlyozva annak szükségességét; hogy a tudományt a megfelelő etikai követelményekkel összhangban gyakorolják és alkalmazzák;

Hangsúlyozva, hogy a tudományos ismeretek felhasználása során tartsák tiszteletben a biológiai sokszínűséget csakúgy, mint bolygónk létfenntartó rendszereit;

Méltányolva a hagyományos és helyi ismeretek fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy ezen ismereteket megóvjuk, és jobban felhasználjuk;

Figyelembe véve, hogy egy új társadalmi szerződésre van szükség a tudomány és a társadalom között ahhoz, hogy megbirkózhassunk olyan égető, napjainkban jelen lévő problémákkal, mint a szegénység, a környezetpusztulás, a közegészségügy és a biztos élelmiszerellátás;

Aláhúzva annak szükségességét, hogy a politikai, gazdasági és társadalmi partnerek erőteljesen elkötelezzék magukat a tudomány ügye mellett, valamint hogy a tudósok ugyanilyen erőteljesen elkötelezzék magukat a társadalom jólétének ügye mellett;

kijelentjük a következőket:

A tudomány az ismeretekért; ismeretek a haladásért

A tudomány a békéért

A tudomány a fejlődésért

Tudomány a társadalomban, tudomány a társadalomért

Mi, a "Tudomány a huszonegyedik századért: új elkötelezettség" elnevezésű világkonferencia résztvevői, úgy véljük, hogy a konferencia dokumentuma, "Tudomány napirendje - Cselekvési keretprogram" gyakorlati kifejezését nyújtja a tudomány melletti új kötelezettségvállalásnak, és stratégiai útmutatásul szolgálhat az elkövetkezendő évek tudományos vállalkozásában érdekelt valamennyi résztvevő közötti nemzetközi partneri viszony kialakításában.

Kötelezzük magunkat, hogy saját felelősségi körünkben együttműködünk annak érdekében, hogy szerte a világon erősítsük a tudományos kultúrát és annak békés alkalmazását, valamint hogy előmozdítsuk a tudományos ismereteknek a fejlődés érdekében való felhasználását, a fent vázolt társadalmi és etikai elvek figyelembevételével.

Ennél fogva elfogadjuk a tudományról és a tudományos ismeretek felhasználásáról jelen Világnyilatkozatot, továbbá a "Tudomány napirendje - Cselekvési keretprogram" elnevezésű dokumentumot, mint a Nyilatkozatban kifejtett célok megvalósításának eszközét.

_____________________

A konferencia határozatának végleges szövege szerkesztés alatt