WIGNER JENŐ DÍJ

Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Nagy Sándor, a Paksi Atomerőmű Rt. vezérigazgatója 1999 nyarán megállapodást írtak alá egy díj alapításáról, amelyet azon kutatók, szakemberek díjazására kell fordítani, akik a magyar nukleáris energetika és fizika terén végzett tevékenységükkel maradandót alkottak. A díjat Marx György javaslatára Wigner Jenő díjnak nevezték el. A díj elnevezéséhez Wigner Jenő leánya, Wigner Upton Márta hozzájárult. A Wigner Jenő Díj tisztelgés Wigner Jenő emléke előtt; aki a Fasori Evangélikus Gimnázium diákja volt. Megkapta az "Atom a békéért" díjat az első vízzel hűtött teljesítményreaktorok megtervezéséért (1959). Elnyerte a fizikai Nobel-díjat az atommag és elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásáért, elsősorban a szimmetriák alapvető szerepének felismeréséért és annak alkalmazásáért (1963). Wigner Jenőt az 1970-es és 1980-as években megismerték és megszerették a magyarok is, tiszteleti tagja lett az Akadémiának és az Eötvös Társulatnak, tiszteletbeli doktora az Eötvös Egyetemnek.

Az alaptőkét az Atomerőmű átutalta az Arany János Közalapítványnak. A díjat évente egy alkalommal, a Magyar Tudomány Napján adják át az alaptőke kamatából származó összeg kíséretében. A díj odaítélésére az Akadémia elnöke Wigner Jenő Díj Kuratóriumot hozott létre. Ennek elnöke az Akadémia Fizikai Osztályának alelnöke, tagjai az Akadémia Fizikai, Kémiai, Műszaki Osztályának képviselői, valamint az Atomerőmű képviselői.

Az első Wigner Jenő Díjat a Kuratórium egyhangú szavazással Mezei Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia és az Academia Europaea tagjának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes professzorának ítélte "a neutron-spin-echo módszer bevezetéséért, kifejlesztéséért és sikeres anyagtudományi alkalmazásáért". A díjat november 3-án, a Magyar Tudomány napján adta át Mezei Ferencnek Horváth Zalán, a kuratórium elnöke a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében. A Magyar Tudomány Napja ünnepségét követően az Akadémiai Klubban adott fogadáson a kitüntetettet üdvözölte Horváth Zalán az Akadémia Fizikai Osztályának nevében,

A Magyar Tudomány Napját Nobel-díjas magyar tudósok sorozatában Wigner Jenő bélyeggel üdvözölte a Magyar Posta.

Nagy Sándor vezérigazgató, a Paksi Atomerőmű a nevében, Marx György az Eötvös Társulat nevében. Mezei Ferenc megköszönte a Díjat és arról szólt, hogy az atommag az energia legtisztább forrása és azon kell dolgoznunk, hogy az is maradjon.

Mezei Ferenc 1942-ben született Budapesten. Megnyerte az Országos Matematikai Tanulmányi Versenyt, második lett az Eötvös Versenyen és aranyérmes a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián. Az Eötvös Egyetem fizikus szakának elvégzése után a KFKI Szilárdtestfizikai Osztályára került. Itt Pál Lénárd és Kroó Norbert mellett ismerkedett meg az anyagtudomány korszerű módszereivel. Ennek érdekében vezette be és dolgozta ki a neutron-spin-echo módszert. A neutron-spin-echo jelenségét a KFKI-AEKI csillebérci kutatóreaktoránál mutatta ki 1972-ben. Az első pontos mérőberendezés a Laue-Langevin Intézetben (Grenoble) épült meg 1978-ban Rudolf Mössbauer támogatásával, ami már a neutron-spin-echospektroszkópia megszületését jelentette. Erről a Springer által kiadott monográfiában számolt be: P.A. Dangleish - J.B. Hayter - F. Mezei: "Neutron Spin Echo".

A vizsgálandó felületre beeső és onnan visszaverődő neutronnyalábot interferáltatva a neutronnyaláb sebességének szóródás okozta megváltozása pontosabban mérhető, mint amekkora a neutronnyaláb sebességének eredeti meghatározottsága. A neutron-spin előtérbe állítása az anyag felületének mágneses föltérképezését lehetővé teszi atomi méretekben és annál nagyobb léptékben is. Lényeges szerepe van fehérje-polimérek szerkezetének kutatásában is. Az azóta eltelt két évtizedben Mezei módszerét a világ sok laboratóriumában használják. Mezei Ferenc módszerének és kutatásának jelentőségét jelzi, hogy megkapta a Hewlett-Packard-díjat, ami az Európai Fizikai Társaság legmagasabb elismerése (1986), valamint az Európai Neutronszórási Társaság legelső Walter Hälg-díját (1999).

Mezei Ferenc a KFKI intézeteinek munkatársa, a Laue-Langevin Intézet munkatársa, a Hahn-Meitner Intézet Tudományos Tanácsának is volt az elnöke. Most a Los Alamos-i Nemzeti Laboratórium munkatársaként nagyintenzitású neutronnyaláb kifejlesztésén-alkalmazásán dolgozik. (Ez mind anyagtudományi kutatások, mind atomerőművekben keletkezett transzuránok transzmutációja szempontjából fontos.) Lelkes szószólója magyar kutatók bekapcsolásának az európai és amerikai nagyintenzitású neutronnyalábok (például Austron-Program) kiépítésébe és felhasználásába. Mezei Ferenc rendszeresen hazalátogat, magyarul is publikál, évente előad a Központi Fizikai Kutatóintézetben, az Eötvös Egyetemen, az Eötvös Társulatban. Megkapta az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Eötvös-érmét (1993) és a Magyar Nukleáris Társaság Szilárd Leó díját (1994). Első alkalommal egy évig ő töltötte be az Európai Katedrát. Egy éven át az Eötvös Egyetemen tanított (1996-97).

A Wigner Jenő Díjat a jövőben minden évben kiadja az Akadémia és az Atomerőmű. Javaslatokat az Akadémia Fizikai Tudományok Osztályán keresztül lehet benyújtani a Wigner Díj Kuratóriumához, amelynek tagjai Berényi Dénes (Atommagkutató Intézet), Gyulai József (MTA Műszaki Osztálya), Horváth Zalán (MTA Fizikai Osztálya), Jánossy András (Műszaki Egyetem), Katona Tamás (Paksi Atomerőmű), Keszthelyi Lajos (SzBKI), Kollár János (Szilárdtestfizikai Kutatóintézet), Marx György (Eötvös Egyetem), Rósa Géza (Paksi Atomerőmű), Szatmáry Zoltán (MTA Reaktorfizikai Bizottsága), Szegő Károly (Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet), Vámos Gábor (Paksi Atomerőmű), Vértes Attila (MTA Kémiai Osztálya).