Fizikai Szemle honlap |
Tartalomjegyzék |
Hámori Krisztián, Tóth Eszter
RAD Labor, Boronkay, Vác
-bomló utódelemeit (218Po, 214Po) hordozó
por- és páraszemcséket. Így a lemez felületén csak
a dobozba bejutó radon, illetve a dobozban keletkező
radonutódok
-részecskéi okoznak sérülést. A sérüléseket
kémiai maratással nagyítják mikroszkóppal látható
méretűvé. A RAD Labor szintén ezt az eljárást alkalmazza
immár több mint 13 éve.
Szinte minden CR39 nyomdetektort használó kutatócsoport
szembesült már azzal a problémával, hogya kapott radon
aktivitáskoncentráció sokkal (néha egy nagyságrenddel
is) nagyobbnak adódott a valódi értéknél [2]. A továbbiakban
az ilyen, a valódinál nagyobb aktivitáskoncentrációt
mutató detektort "hibás" detektornak nevezzük. A hiba
létrejöttének egyl ehetséges magyarázatát mutatjuk be.
-részecske általában néhány MeV energiával érkezik
meg a detektorlemez felületére. A lemez anyagában haladva
ionizálja az útjába kerülő polimerláncokat, ezáltal
lassul, energiája csökken. Pályája elején a még gyors
-részecske
alig roncsol, mert a polimerláncokon túlságosan
rövid idő alatt átszalad, ezért kis valószínűséggel okoz
maradó károsodást. Lelassulva, a pálya utolsó néhány
mikrométernyi szakaszán adja le energiája nagy részét [3].
Az energialeadás - behatolási mélység függvénynek ezt a
maximumát Bragg-csúcsnak nevezzük (1. ábra). Az
-részecske
ekkor üt ki legsűrűbben C-, O- és H-atommagokat
a helyükről, maradó sérüléseket okozva.
Az
-részecske behatolási mélysége (b) a TRIM szimulációs
program segítségével meghatározható, ha ismerjük
a részecske energiáját, a CR39 sűrűségét (1,27 g/cm3),
valamint a CR39-et alkotó polimer szerkezeti képletét [4]:

-részecske pályája mentén a
maródás sebessége ennek közel háromszorosa. A pálya
menti és a felületre merőleges maródási sebességek eltérése
miatt a maratás során a 2. ábrán bemutatott bemélyedések
alakulnak ki [5, 6]. E bemélyedések felülnézeti
képét szokás nyomnak nevezni.
Ha a maratás legfeljebb addig tart, amíg az
-részecske
pályájának utolsó pontját elérjük, akkor dinnyemagra
emlékeztető nyomokat kapunk. Ezeket kimart nyomoknak
nevezi a szakirodalom [5, 6]. Ha a maratást tovább
folytatjuk, akkor kerek, úgynevezett túlmart nyomokhoz
jutunk [6]. Ha a maratással nem érjük el a Bragg-csúcsot,
akkor keskeny, alulmart, általunk "huss"-nak elnevezett
nyomokat kapunk. A 4. ábrán egyessel jelölt
nyom valószínűleg radon
-részecskétől származó
túlmartnyom. A kettessel jelölt lehet egy, a levegőben lelassult,
polónium
-részecske kimart, "dinnyemag" alakú
nyoma. A hármas számú nyom pedig egy polóniumbomlás
nagy energiával érkező
-részecskéjétől származhat,
alulmart nyom.
![]() |
![]() |
-részecske okozhat sérülést (222Rn, 218Po,
214Po). Maratási eljárásunkkal a négyóra alatt összesen 36
µm-t marunk le a detektorlemez felületéből. Ez csak a radon
-részecskéjének behatolási mélységét haladja meg
(34 µm < 36 µm, 1. táblázat ). A radon
-részecskéjének
nyomai tehát mind túlmart, "kerek" nyomok. Azok a polónium
-részek, amelyek a levegőben lassulva kisebb energiával
érik el a detektorlemezt, tehát behatolási mélységük
< 36 µm, szintén túlmart nyomokat eredményeznek. A két
polónium
-nyomainak egyrésze azonban vagy kimart,
"dinnyemag" alakú vagy alulmart "huss" lesz (3. ábra).
-részecskéinek nyomait mind túlmarjuk,
a radonutódok
-részecskéjének nyomait azonban
nem mind, ígyezek az alulmart, kimart nyomok csak a
polóniumizotópok
-részecskéitől származhattak.
4. ábra. Ugyanazon detektorlemez két felvétele. A jobb oldali kép a
foltos területről származik, míg a bal oldali a folttól távol készült. 1. túlmart
nyom, 2. kimart nyom, 3. alulmart nyom.
-bomláskor a kirepülő részecske az elektronburokból
4-6 elektront sodor ki magával, ígya visszamaradó
leányelem többszörösen pozitív ion. A radon utódelemei
-bomlás után többszörösen,
-bomlás után egyszeresen
pozitív ionok.
A műanyag CR39 detektorlemez elektrosztatikusan
általában negatívra töltődhet fel gyártás, szállítás vagy
besugárzás alatt. Mivel a műanyag szigetelő, ezért a detektorlemezen
kialakulhatnak erősen töltött területrészek,
míg a mellettük lévő terület töltetlen marad. Ha a detektorlemez
bárhol töltötté válik, a dobozban létrejött pozitív
ionokat maga felé vonzza, azok egyrésze "kiül" a detektorlemeznek
erre a felületére.
5. ábra. Ez a detektor két hónapot töltött egyközepesen nagy radon
aktivitáskoncentrációjú lakásban (200 Bq/m3 átlag), de a doboz nyitva
volt. Apró porszemcsék, pára hullott rá. Mindhárom nyomtípussal találkozunk.
(A "kerek" nyomok alapján - gyanútlanul - 600 Bq/m3 radon
aktivitáskoncentrációt kaptunk volna.)
-bomlóak.
A bomlásuk során keletkező
-részecskék
vagy teljes energiájukkal közvetlenül a detektorlemezbe
érkeznek, vagya doboz belső terébe távoznak. A
detektorlemezbe érkező
-részecskék 39 µm, illetve 58 µm
mélységig hatolnak a lemez belsejébe, (hiszen nincs
módjuk a levegőben történő lassulásra). A sérülések
közül azokból, amelyek a lemez felületéhez képest kis
szögben keletkeztek túlmart, kerek nyom lesz, míg a nagyobb
szögben keletkezőkből alulmart, kimart, nyomok
(3. ábra). A lerakódott,
-bomló
izotópok kiülésük helyénél
tehát mind a "kerek", a "dinnyemag" és a "huss"
nyomok sűrűségét megnövelik.