Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Feladatok:

Eötvös Loránd fizikai tanulóverseny

A Magyar Fizikusok Egyesülete 1949 november 26-án délután tartotta meg a fizikai tanulóversenyt az Egyetemi Fizikai Intézet nagy előadótermében öt egyetemi városban. Budapesten az Egyetemi Fizikai Intézet előadótermében jelentkezett 91 versenyző, beadott 33 dolgozatot. Debrecenben az Orvoskari Fizikai Intézetben jelentkezett 18 versenyző, beadott 3 dolgozatot. Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetem tanszékén 10 versenyző beadott 6 dolgozatot, Szegeden az Egyetemi Kísérleti Fizikai Intézet tantermében 9 versenyző 6 dolgozattal vett részt. Sopronban a Műszaki Egyetem Elektrotechnikai tanszékén 6 versenyző adta be dolgozatát.

A bírálóbizottság a dolgozatok elbírálásánál elhatározta, hogy első díjat nem ad ki. A második díjat egyenlő helyezéssel a következő versenyzők kapták: Barabás Pál Miskolc; Holics László Budapest; Koch József Budapest; Könyves Tót Gábor Budapest; Pócs Lajos Budapest; harmadik díjat 50-50 Ft-ot kaptak Schelmann Péter Budapest; Mráz József Budapest; dícséretben részesültek: Bíró Imre Szeged, Drehuss Gyula Debrecen, Zergényi Erzsébet Sopron, Körtvélyesi László Budapest.

A jutalmakat az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1949 február 11-én tartott ülésén osztotta ki a jutalmazottaknak.

Az Eötvös Loránd fizikai tanulóverseny feladatai:

  1. A földi testek súlya a Föld középpontja felé irányuló tömegvonzásnak és a Föld forgásából eredő, a forgási tengelyre merőleges centrifugális erőnek az eredője. Ebből következik, hogy - a sarkokat és az egyenlítőt kivéve - a nehézségi erő, vagyis a függőón iránya nem mutat a Föld középpontja felé.
    1. Mekkora ez az eltérés ( szög) pl. a 45° északi szélesség alatt?
    2. Mekkora iránykülönbséget mutatna két különböző anyagból készült függőón, ha nehézségi gyorsulásaik különbözők, nevezetesen: az egyiké g, a másiké g' = g (1 ± k) lenne, ahol k = 1/1000, k = 1/50 000 és k = 1/20 000 000, amilyen pontossággal Newton, Bessel és Eötvös a g-nek anyagi minőségtől való függetlenségét kísérletileg kimutatta: (A föld sugara: 6370 km.)
  1. 110 V, 15 W-os légüres izzólámpa izzószála l hosszúságú, d átmérőjű wolframhuzal. Milyen hosszú és milyen vastag huzalt kell szerelni 110 V, 40 W-os lámpába,
    1. ha azt kívánjuk, hogy a 40 W-os lámpa fonalának izzási hőmérséklete ugyanolyan legyen , mint a 15 W-osé,
    2. ha a 40 W-osnál, mivel a fonala vastagabb, 2 %-kal nagyobb izzási hőmérsékletet engedünk meg abszolút fokokban mérve.

      A tényleges adatok: d = 15,10-3 mm, l = 20 cm.

      A 15 W-os izzószál hőmérséklete 2550° absz. (Megjegyzendő, hogy a wolframhuzal sugárzási szempontból nem fekete test; összsugárzása az abszolút hőmérsékletnek nem a 4-ik, hanem a 4 · 5-ik hatványával nő.)

  1. Magyarázzuk meg a fényszóró működését: hányszorosra fokozza a fényszóró tükre vagy lencséje a terep megvilágítását; mi és hogyan határozza meg ennek az »erősítési tényezőnek« értékét?

    2. A legnagyobb kb. 2 m átmérőjű tükrökkel több milliárd gyertyafényerejű fényszórókat állítottak elő. Hogyan jön ki e szám és mi az értelme?

  2. Vízszintes talajra a függőlegessel szöget bezáró szög alatt c sebességgel gumilabdát hajítunk. Ez felpattanva, egy a becsapódás helyétől s távolságban levő függőleges falnak ütközik és innen visszapattanva ér az előbbi vízszintes alapra.

      Feltételezve, hogy a levegő ellenállása elhanyagolható és az összes ütközések tökéletesen
      rugalmasak, mekkora távolságban ér újra földet a labda a faltól?
      Számoljunk = 30°, s = 150 cm, c = 10 m/sec.