Fizikai Szemle 2005/10. 344.o.
A CR39 NYOMDETEKTOROK RITKÁN ELŐFORDULÓ
ANOMÁLIS VISELKEDÉSE
Hámori Krisztián, Tóth Eszter
RAD Labor, Boronkay, Vác
A lakótéri radonmérések nagyrészét CR39 nyomdetektorokkal
végzik világszerte [1]. A detektorlemezeket általában
dobozba zárják annak érdekében, hogykirekesszék
a radon szintén -bomló utódelemeit (218Po, 214Po) hordozó
por- és páraszemcséket. Így a lemez felületén csak
a dobozba bejutó radon, illetve a dobozban keletkező
radonutódok -részecskéi okoznak sérülést. A sérüléseket
kémiai maratással nagyítják mikroszkóppal látható
méretűvé. A RAD Labor szintén ezt az eljárást alkalmazza
immár több mint 13 éve.
Szinte minden CR39 nyomdetektort használó kutatócsoport
szembesült már azzal a problémával, hogya kapott radon
aktivitáskoncentráció sokkal (néha egy nagyságrenddel
is) nagyobbnak adódott a valódi értéknél [2]. A továbbiakban
az ilyen, a valódinál nagyobb aktivitáskoncentrációt
mutató detektort "hibás" detektornak nevezzük. A hiba
létrejöttének egyl ehetséges magyarázatát mutatjuk be.
A roncsolás és a nyomképződés folyamata
Az -részecske általában néhány MeV energiával érkezik
meg a detektorlemez felületére. A lemez anyagában haladva
ionizálja az útjába kerülő polimerláncokat, ezáltal
lassul, energiája csökken. Pályája elején a még gyors -részecske
alig roncsol, mert a polimerláncokon túlságosan
rövid idő alatt átszalad, ezért kis valószínűséggel okoz
maradó károsodást. Lelassulva, a pálya utolsó néhány
mikrométernyi szakaszán adja le energiája nagy részét [3].
Az energialeadás - behatolási mélység függvénynek ezt a
maximumát Bragg-csúcsnak nevezzük (1. ábra). Az -részecske
ekkor üt ki legsűrűbben C-, O- és H-atommagokat
a helyükről, maradó sérüléseket okozva.
Az -részecske behatolási mélysége (b) a TRIM szimulációs
program segítségével meghatározható, ha ismerjük
a részecske energiáját, a CR39 sűrűségét (1,27 g/cm3),
valamint a CR39-et alkotó polimer szerkezeti képletét [4]:
A szimulációval számított behatolási mélységeket az
1. táblázatban foglaljuk össze.
A RAD Laborban alkalmazott maratási eljárás során1 a
detektorlemez felületéről óránként körülbelül 9 µm vastag
réteg maródik le. Az -részecske pályája mentén a
maródás sebessége ennek közel háromszorosa. A pálya
menti és a felületre merőleges maródási sebességek eltérése
miatt a maratás során a 2. ábrán bemutatott bemélyedések
alakulnak ki [5, 6]. E bemélyedések felülnézeti
képét szokás nyomnak nevezni.
Ha a maratás legfeljebb addig tart, amíg az -részecske
pályájának utolsó pontját elérjük, akkor dinnyemagra
emlékeztető nyomokat kapunk. Ezeket kimart nyomoknak
nevezi a szakirodalom [5, 6]. Ha a maratást tovább
folytatjuk, akkor kerek, úgynevezett túlmart nyomokhoz
jutunk [6]. Ha a maratással nem érjük el a Bragg-csúcsot,
akkor keskeny, alulmart, általunk "huss"-nak elnevezett
nyomokat kapunk. A 4. ábrán egyessel jelölt
nyom valószínűleg radon -részecskétől származó
túlmartnyom. A kettessel jelölt lehet egy, a levegőben lelassult,
polónium -részecske kimart, "dinnyemag" alakú
nyoma. A hármas számú nyom pedig egy polóniumbomlás
nagy energiával érkező -részecskéjétől származhat,
alulmart nyom.
A radonmérés kiértékelése során keletkező nyomok
Ha a detektordobozba csak a 222Rn jut be (220Rn, azaz toron
nem, vagy alig), akkor a detektorlemezen három, különböző
energiájú -részecske okozhat sérülést (222Rn, 218Po,
214Po). Maratási eljárásunkkal a négyóra alatt összesen 36
µm-t marunk le a detektorlemez felületéből. Ez csak a radon
-részecskéjének behatolási mélységét haladja meg
(34 µm < 36 µm, 1. táblázat ). A radon -részecskéjének
nyomai tehát mind túlmart, "kerek" nyomok. Azok a polónium
-részek, amelyek a levegőben lassulva kisebb energiával
érik el a detektorlemezt, tehát behatolási mélységük
< 36 µm, szintén túlmart nyomokat eredményeznek. A két
polónium -nyomainak egyrésze azonban vagy kimart,
"dinnyemag" alakú vagy alulmart "huss" lesz (3. ábra).
3. ábra. Gondolatban
gyűjtsük össze a detektorlemezbe
érkező -részecskéket
egy pontba (P)! Fölül a radon, alul a polóniumizotópok
-részecskéinek lehetséges pályái láthatóak. A vastag vízszintes vonal
36 µm-nél azt mutatja, hogy meddig marjuk le a detektorlemez felületét.
A szaggatott negyed kör a radontól származó -részecskék, a folytonos
negyed körök pedig a két polónium -részecskéinek maximális
behatolási mélységét jelzi.
|
|
|
A hibás detektorok jellemzői
A RAD Laborban, néhányezer detektorlemez nyomainak
számlálásakor, a kivetített képen szemmel figyeltünk a
nyomok alakjára, sűrűségére is. Feltűnt, hogy a hibás detektorok
egy-egy kis területén a túlmart nyomok sűrűsége
szignifikánsan nagyobb, mint a detektorlemez más részén.
A nagyobb nyomsűrűség szabad szemmel is jól látható
foltot eredményez ezen a területen. Ha a detektorlemeznek
csak azt a részét vesszük figyelembe a kiértékelésnél,
ahol nem foltos, akkor az eredménymegegy ezik a valósnak
vélt eredménnyel. (A kiugró - outlyer - eredmények
felfedezése után minden mért szobába két detektort helyeztünk
el egymás mellé. Amikor az egyik foltos volt,
akkor a folton kívül ugyanazt a nyomsűrűséget tapasztaltuk,
mint a másik, nem hibás detektoron.) A hibás detektorok
tehát általában nem teljes felületükön, hanem annak
csak egyrészén mutatnak nagy nyomsűrűség-értékeket.
Megfigyeltük, hogy a detektorlemez foltos területén
szignifikánsan nagyobb az alulmart és a kimart nyomok
aránya is a túlmart nyomokhoz képest (4. ábra). Maratási
eljárásunkkal a radon -részecskéinek nyomait mind túlmarjuk,
a radonutódok -részecskéjének nyomait azonban
nem mind, ígyezek az alulmart, kimart nyomok csak a
polóniumizotópok -részecskéitől származhattak.
4. ábra. Ugyanazon detektorlemez két felvétele. A jobb oldali kép a
foltos területről származik, míg a bal oldali a folttól távol készült. 1. túlmart
nyom, 2. kimart nyom, 3. alulmart nyom.
Hipotézis
Minden -bomláskor a kirepülő részecske az elektronburokból
4-6 elektront sodor ki magával, ígya visszamaradó
leányelem többszörösen pozitív ion. A radon utódelemei
-bomlás után többszörösen, -bomlás után egyszeresen
pozitív ionok.
A műanyag CR39 detektorlemez elektrosztatikusan
általában negatívra töltődhet fel gyártás, szállítás vagy
besugárzás alatt. Mivel a műanyag szigetelő, ezért a detektorlemezen
kialakulhatnak erősen töltött területrészek,
míg a mellettük lévő terület töltetlen marad. Ha a detektorlemez
bárhol töltötté válik, a dobozban létrejött pozitív
ionokat maga felé vonzza, azok egyrésze "kiül" a detektorlemeznek
erre a felületére.
5. ábra. Ez a detektor két hónapot töltött egyközepesen nagy radon
aktivitáskoncentrációjú lakásban (200 Bq/m3 átlag), de a doboz nyitva
volt. Apró porszemcsék, pára hullott rá. Mindhárom nyomtípussal találkozunk.
(A "kerek" nyomok alapján - gyanútlanul - 600 Bq/m3 radon
aktivitáskoncentrációt kaptunk volna.)
A folt helyén lerakódott elemek közül a 218Po és a
214Po -bomlóak.
A bomlásuk során keletkező -részecskék
vagy teljes energiájukkal közvetlenül a detektorlemezbe
érkeznek, vagya doboz belső terébe távoznak. A
detektorlemezbe érkező -részecskék 39 µm, illetve 58 µm
mélységig hatolnak a lemez belsejébe, (hiszen nincs
módjuk a levegőben történő lassulásra). A sérülések
közül azokból, amelyek a lemez felületéhez képest kis
szögben keletkeztek túlmart, kerek nyom lesz, míg a nagyobb
szögben keletkezőkből alulmart, kimart, nyomok
(3. ábra). A lerakódott, -bomló
izotópok kiülésük helyénél
tehát mind a "kerek", a "dinnyemag" és a "huss"
nyomok sűrűségét megnövelik.
Megfontolások
A nyomsűrűség foltban történt megnövekedését okozhatja
a detekt¡orlemez lokális feltöltődése. Véleményünk szerint
a foltosodás jelenségét más kutatóintézetek azért nem tapasztalták,
mert ők a dobozba zárás előtt antisztatikus mosószerrel
lemossák a detektorlemezeket [2]. A RAD Labor
ezt nem teszi. A mosószer vékony, elektromos vezető réteget
képez a detektorlemezen. Ígyha a detektorlemezen
bárhol is történik feltöltődés, a töltés eloszlik a teljes rétegbe.
A radon utódelemei tehát a felületen egyenletesen ülnek
ki, mindenhol közel ugyanannyi többletnyomot okozva.
Ezért nehezebb felismerni, hogya detektor hibás, hiszen
homogenitásvizsgálat (X2-teszt) sem mutatja ki azt.
Arra a hipotézisre, hogya kiülő leányelemek okozzák
a "dinnyemag" és "huss" alakú többletnyomokat, egy, az
országos radonmérésben résztvevő település közvetett
bizonyítékkal szolgált. Ők rosszul értelmezték a detektorok
kihelyezésének módját, a dobozt nyitva tették a mérendő
helyekre. A kéthónapos mérés alatt a lemezeket
belepte a por, így sok Po-izotóp került a detektorlemez
felületére. Ezeken a lemezeken, kivétel nélkül, nagy volt
a "dinnyemag" és a "huss" alakú nyomok számának az
aránya (5. ábra).
Természetesen lehetséges, hogya foltosságot valami
teljesen más hatás okozza. Eddigi kísérleteink során nem
bukkantunk olyan tényre, amely cáfolná, de olyanra sem,
amely egyértelműen bizonyítaná hipotézisünket. Pedig
elég sokféle módon megkíséreltük a detektorlemez
"pontszerű", csillag, négyzet, kör alakú feltöltését, a doboz,
a doboztető feltöltését: a detektor alkatrészeinek
dörzsölését. Azt is tisztáznunk kell, hogya feltöltődés a
gyártás, a szállítás vagy a besugárzás ideje alatt következik-e
be, esetleg ezek együttes hatása okoz anomáliát. A
hipotézis igazolására, a foltosodás kísérleti reprodukálására,
a felmerülő kérdések tisztázására jelenleg is folynak
kísérletek a RAD Laborban, illetve a Debreceni Egyetemen.
Ennek során nyomdetektorokat helyezünk sokféle
elrendezésben (zártan, nyitottan, fémdobozban, mosottan,
piszkosan) különböző erősségű elektrosztatikus
térbe és többféle sugárforrást (uránérc, 232Th, Th(B+C)
preparátum) használva sugározzuk be őket.
Irodalom
- C.B. HOWARD, J.C.H. MILES: Results of the 2001 NRPB Intercomparison
of Passive Radon Detectors - 2001.
- J. MILES - szóbeli közlés
- FEHÉR I. (szerk.): Alapfokú sugárvédelmi ismeretek - Budapest,
1992.
- www.phy.bris.ac.uk/research/tasl/page2.html
- D.L. HENSHAW: TASTRAK A Plastic Track Detector for Teaching Radioactivity
in Schools. Secondary Teachers Notes - 1992.
- D.L. HENSHAW, G. CAMBLIN: http://home.clara.net/camplin/Tnotes/Conts.html
Appendix 2