TELLER EDE 1908-2003

Számára a fizika nem dicsőség, hanem élvezet.¹

Meghalt Teller. 2003. szeptember 9-e óta számtalan visszaemlékezés, méltatás, nekrológ jelent meg róla, amelyek részletesen ismertették életrajzát, pályáját. Fölsorolták tudományos eredményeit, a 20. század történelmére, a politikára gyakorolt hatását, összeszámlálták cikkeit, könyveit, kitüntetéseit. Mivel a sorsom úgy alakult, hogy az utóbbi évtizedben többször is találkozhattam, személyesen beszélhettem vele. a Fizikai Szemle olvasói talán megértik, hogy ez a nekrológ személyesebb hangvételű.

Utoljára idén májusban találkoztunk. Hat napig voltam háza vendége. Esténként mindketten kimerülve mentünk aludni az egész napi munkától. Reggelinél találkoztunk újra. Megkérdeztem, adhatnék-e egy puszit. "Nagyon is!" Vágyta a szeretetet, és nagyon hálás volt mindazoknak, akiktől megkapta. Reggeli után azonnal el kellett mondani, hogy meddig jutottunk el előző nap este. A "mű", amit meg akartunk alkotni, Teller Ede visszaemlékezése volt Neumann Jánosra, Neumann századik születésnapja alkalmából. Teller nagyon akarta, hogy ez jól sikerüljön, és azt is, hogy a kvantummechanika és Neumann kapcsolatáról szóljon. Nem engedte használni a nálam lévő kismagnót, diktált, és újra meg újra visszaolvastatta. Előfordult, hogy észrevette: nem volt odaillő, amit mondott. Olyankor dühös lett. Középhangosan, de tagoltan beszéltem vele, az értelemszerű szüneteket talán kicsit hosszabbra hagyva, mint szokásos. (Telefonbeszélgetéseinknek is fele, kétharmada csend volt: a megértésre és Teller válaszainak megfogalmazására hagyott idő.) A második napon elő kellett venni Neumann "A kvantummechanika matematikai alapjai" című könyvét. Azt akarta, olvassam fel legalább az első harmadát. Aki ismeri a könyvet, átérezheti azokat az órákat. Teller talán azt remélte, hogy az eredeti Neumann-szöveg visszahozza az emlékeket, amelyek alapján Neumannt a 20. század Eukleidészének tartotta.

A Budapesten, 1908. január 15-én született Teller Ede a Trefort utcai ,,Mintagimnázium"-ba járt, ugyanoda. ahol (Lord) Balogh Tamás, (Lord) Káldor Miklós, Kármán Tódor, Kürti Miklós, Lax Péter, Polányi Mihály is diák volt. Egész életében nagyra értékelte a magyarországi oktatást. Még Budapesten ismerkedett össze későbbi "mars-lakó" barátaival, Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel. A 20. század elején úgy tűnt, hogy a vegyészet fejlődik a legdinamikusabban (kőolajmezők feltárása, robbanómotorok kifejlesztése, a műanyagok térhódítása), ezért - de apja bíztatásának hatására is - ebben az irányban kezdett tanulni. Először a Budapesti Műszaki Egyetemre iratkozott be vegyészmérnök hallgatónak, majd egy fél évvel később Karlsruhéba, a német vegyipar akkori fellegvárába ment. Itt ismerkedett meg a kvantummechanikával, amelyet Teller élete végéig a 20. század legszebb intellektuális teljesítményének tartott. "Az atom fogalmát nehezebb képpel kifejezni, mint lerajzolni az elmúlt éjszaka álmát."² - 1928-tól Münchenben Sommerfeldtől tanult, majd villamosbalesete után - amelyben jobb lábát elveszítette - Lipcsébe ment Heisenberghez. Nála írta doktori dolgozatát a hidrogénmolekula ionjáról. Teller csodálta és szerette Heisenberget. "Heisenberg nagyszerű tanár volt."³ Lipcsébe érkezése után néhány héttel Heisenberg megkérte Tellert, hogy szemináriumon ismertesse Wigner Jenőnek a csoportelmélet kvantummechanikai alkalmazásáról szóló dolgozatát. Noha Teller akkor már jól ismerte a csoportelméletet, a dolgozatból alig értett valamit. "Cseppet sem segített, hogy a szerző az egyik budapesti barátom volt. A beszámolóm adta az első tapasztalatot Heisenberg különleges, beszélgetve oktató módszeréből. Minden kérdése önmagában egy-egy lecke volt. Miközben előadtam, jöttem rá, hogy Wigner tanulmányának magva egyszerű..." Heisenberg pedig így nyilatkozott:⁴ "Teller logikus volt. Barátain legtöbbször fölülkerekedett kemény logikájával, mert már fiatalon nagyon precíz volt, nagyon határozott kérdéseiben és válaszaiban egyaránt."

"Ami ifjúságom idején, a 20. század első három évtizedében a fizikában történt, olyan gyönyörű, mint a reneszánsz művészet vagy a barokk zene. A kvantummechanika sokkal szebb, mint az atomfegyverek fejlesztése. A szupravezetést megmagyarázni sokkal nehezebb, sokkal izgalmasabb és sokkal kihívóbb, mint a fizika katonai alkalmazásain gondolkodni. Az a kötelességünk, hogy a tudást gyarapítsuk. Bízom benne, hogy a társadalom, amelyben élek, értelmesen fogja használni a megszerzett tudást."

Teller maga is reneszánsz ember volt, nemcsak a tudomány, a művészetek is érdekelték. Kiválóan zongorázott, s verseket is írt. Szinte minden érdekelte, amin gondolkodni lehetett. A fizika sok területén őrzik a nevét fizikai fogalmak, elvek. 1931-33 között Göttingenben J. Franch munkatársaként a hajlítási mozgások leírására szolgáló Pöschl-Teller-féle egydimenziós potenciálfüggvényt dolgozta ki és vezette le (Pöschl-Teller, 1933). 1934-ben Koppenhágában ismerte meg későbbi barátját és szoros munkatársát, az orosz származású George Gamowot, akivel először a radioaktív atommagok béta-bomlásának egy kiválasztási szabályát ismerték fel (Gamow-Teller-átmenetek, 1936), majd pár évvel később közös dolgozatot publikáltak a termonukleáris reakciók elméletéről. amely a Nap energiatermelését magyarázza (Gamow-Teller, 1938). Érdeklődése a termonukleáris reakciók iránt élete további részében is megmaradt és fontos szerepet játszott. Közben "kirándult" - vagy inkább visszatért - a molekulák kvantumelméletéhez, és 1937-ben H.A. Jahnnal közösen felfedezték a róluk elnevezett Jahn-Teller-effektust. Fölismerték, hogy egy lineáris molekula alapállapota szükségszerűen elfajult, mert az óramutató járásával és az azzal ellenkező forgások egyenrangúak. A Jahn-Teller-effektus felfedezése napjainkra is kihat: segít megérteni a mágneses adattárolás speciális anyagainak a viselkedését. 1938-ban - ugyanabban az évben, amikor a Nap működését magyarázták meg Gamowval - S. Brunauerrel és P.H. Emmettel közösen a nem pórusos anyagok felületén lejátszódó több rétegű adszorpció jelenségét értelmezték. Azóta az ilyen felületeket Brunauer-Emmett-Teller (BET) felületnek hívják.

De ezután jött a nácizmus, a második világháború és a hidegháború. Teller végül az Egyesült Államokban telepedett le. A világháború után fejlődésnek indult a nukleáris ipar. 1947-ben Teller Ede lett az Egyesült Államokban a Reaktorbiztonsági Bizottság elnöke. A Bizottság külön foglalkozott minden tervezett reaktor elképzelhető legnagyobb üzemzavarával, mielőtt ilyen zavar egyáltalán előfordult volna. Így esett, hogy az Amerikai Atomenergia Bizottság kérte a Hanfordban évek óta üzemelő plutóniumtermelő reaktorok fölülvizsgálatát. A Teller-bizottság fölismerte, hogy a grafitmoderátoros, vízhűtésű reaktor néhány üzemállapota instabil. Véletlen túlhevülés esetén elforr a víz, amely neutronelnyelő anyag, így több neutron marad maghasításra, több lesz a hasadások által termelt energia, a reaktor még tovább melegszik. Az így létrejött pozitív visszacsatolás folytán megszaladhat a neutron-láncreakció (Teller-effektus). A Teller által vezetett Bizottság nehezen ugyan, de elérte a hanfordi grafit-víz reaktorok leállítását. Ilyenek azóta csak a Szovjetunióban (illetve most már azt kell mondanunk, hogy "a volt Szovjetunió területén") működnek. 1986-ban Csernobilban be is következett a Teller által előrelátott megszaladás. James Arnold mondta: "lehet valaki jobb tudós, mint Teller; de ragyogóbb aligha. Mindig ezer lépéssel előtted jár".

Az atomenergia békés alkalmazásáról tartott genfi konferencia (19~6) után Teller Ede részt vett az inherensen biztonságos TRIGA reaktorok kifejlesztésében, amelyet emberi akarat sem tud megszaladásra ösztökélni. Több száz ilyen TRIGA kutatóreaktor épült világszerte, hozzánk legközelebb például Bécsben és Szlovéniában. Utolsó éveiben Teller Ede olyan atomerőművek építése mellett érvelt, amelyekhez nem kell emberi kezelőszemélyzet, amelyek biztonságát nem is a járulékos elektronika garantálja, hanem a természet törvényei. Teller alkotta magyar kifejezés szerint ezek "átláthatóan biztonságos" atomerőművek lesznek.

Amikor Alvin Weinberg (Wigner Jenő tanítványa, a negatív visszacsatolású nyomottvizes reaktor kifejlesztője) Tellert Fermi-díjra javasolta, Teller Ede döntő érdemének az amerikai atomreaktorok biztonságos működésének elérését tekintette.⁶

"Enrico Fermi egyszer azt mondta nekem (és közben még csak el sem mosolyodott, hogy amíg engem nem ismert, nem gondolta volna, hogy létezik olyan monomániás, akinek több mániája van. De hát a világ éppen egy olyan korszakon esett át, amikor tényleg volt valami új a nap alatt. És 1946. február 1-jére valóban kikristályosodott a fejemben a legtöbb téma, amelyhez életem fogytáig monomániásan ragaszkodom. … a védelem, az atomenergia, a radioaktív izotópok orvosi és biológiai alkalmazásai, az atomkísérletek tudományos jelentősége, az oktatás és a titoktartás volt az a néhány téma, amelyek ügyében a következő ötven évben többé már nem is hagytam abba az illetékesek ostromlását, a szónoklást és a vitatkozást. "⁷

Teller Edének lényegesen több "mániája" akadt, mint amelyeket itt felsorolt. A következőkben csak néhányat mutatunk be, saját szavaival, és ahol lehet, magyar vonatkozásokkal.

"Livermore-ban a védelemről kezdtünk gondolkozni. Meggyőződésemmé vált, hogy lehetséges a védelem a rakéták ellen." Reagan elnök 1983-ban hivatalosan elfogadta a "Stratégiai Védelmi Programot", amelynek Edward Kennedy szenátor adta a "Csillagháború" gúnynevet. "Lehet, hogy elfogult vagyok, de szerintem a hidegháborúban a hidrogénbomba fontos tényező volt. Hidrogénbombája volt az amerikaiaknak is, volt az oroszoknak is, ettől az kevésbé fenyegető lett. Hogy kinek lett egy-két hónappal korábban vagy későbben, az nem számított sokat. De képzeljük el, mi történt volna, ha a Szovjetuniónak lett volna hidrogénbombája tíz évvel az amerikaiak előtt! Arról is megoszlanak a vélemények, hogy mi volt a Stratégiai Védelmi Program szerepe a hidegháború megnyerésében. Hans Bethe barátom szerint nem volt szerepe. De az általam megkérdezett orosz fizikusok azt mondták, hogy fontos szerepe volt. Meglehet, hogy e tekintetben az oroszok jobban vannak informálva.⁸

A felszálló ági védelem - amilyen a Zseniális Kavicsok - emelkedés közben rombolja szét az elindított rakétát. ... Az ilyen védelmi rendszer automatikusan nem csak az Egyesült Államokat, hanem az északi félteke minden országát megóvná a rakétatámadástól. Ha minden ország biztonságban lehetne agresszív rakétatámadástól, a világbéke kétségkívül biztosabb alapon nyugodnék. "⁹

Teller Ede 1994. április 26-án megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, ekkor mondta:¹⁰

"El szeretném mondani Önöknek, hogy hosszú éveken át nem léteztem Magyarország szemében. Nekem személyesen nagy jelentőségű esemény volt, hogy miután a Berlini Fal leomlott, 80. születésnapom táján, újjászülettem Magyarországon. Most mint ilyen újjászületett magyar mutatkozom be Önöknek. Több mint 50 éven át egyfolytában távol voltam szülőhazámtól. Amikor visszajöttem, az a rég ismert ország volt: nemcsak a házak, de a szellem is olyan volt, amit emlékezetemben őriztem. Nem tudom, hogy valójában mekkora volt a saját szerepem, de bevallom: büszkeséget érzek. Hittem abban, hogy ez a változás egyszer meg fog történni. Azt hittem, hogy talán majd a 21. század közepén. Hogy korábban következett el, hogy magam is megláthatom, hogy egy kicsit magam is részese lehetek, az számomra mérhetetlen öröm és némi büszkeség forrása. Köszönöm Önöknek, hogy megerősítik bennem ezt a büszkeséget, szeretném megőrizni magamban még akkor is, ha esetleg nem teljesen jogos."

1988-ban Wigner Jenő biztatására Marx György kereste meg telefonon Teller professzort, hogy meghívja Magyarországra. Teller azon kérdésére, hogy mi újság Magyarországon, Marx egy viccet mesélt el, ami lényegében jelezte Tellernek, hogy közeledik a rendszerváltás. "Ha megígéred, hogy minden nap elmondasz egy jó pesti viccet, hát, hazajövök."¹¹ Végül 1990. december 1-jén Csikai Gyula kísérte haza. December 2-án, vasárnap már Pakson volt. De nem felkészületlenül. Hónapokkal korábban megbízta Marxot, hogy küldjön ki neki angolul mindent, ami csak lehetséges az atomerőmű biztonsági rendszeréről. Ezeket hozzáértő munkatársaival áttanulmányozta. Az erőmű-látogatáson már csupán "keresztkérdéseket" tett fel. Például azt, hogy hogyan ellenőrzik a reaktortartály öregedését a működés során. A hétórás látogatás után Teller tökéletesen elégedett volt: "Ilyen jól képzett és felelős reaktorkezelő személyzettel, amilyen a paksi, egész pályafutásom során nem találkoztam."¹² Szívesen és büszkén beszélt a magyar erőmű biztonságáról, és arról, hogy a paksiak nem zárkóztak el a teljes biztonsági anyag "nyugatra", éppen Teller Edének való elküldésétől. Teller Edét a fegyverkezésben végzett munkája miatt annak idején top secret kategóriájú tudósnak minősítették. Már az is zavarta, ha valaki olyannal kellett beszélgetnie nukleáris témákról, akinek csak a secret minősítés adatott meg. A tudományos tényekről való nyílt beszélgetés híve, mondhatnánk apostola volt, ugyanakkor fegyelmezetten még feleségének, Mici néninek sem beszélt a titkokról.

Teller professzor nagyon szeretett tanítani. 1990 utáni hazajárásait nagymértékben motiválta, hogy Marx György szinte minden alkalomra több egyetemi előadást, középiskolásoknak tartandó órát¹³ szervezett. 1993. november 23-án az ELTE-n, a Gólyavárban több mint 1000 hallgató előtt a hirosimai bomba előtörténetéről, megalkotásáról és az utókorra mért hatásairól beszélt. Ebből idézünk:

"Pesszimista az, akinek mindig igaza van, de nincs öröme benne. Az optimista olyan ember, aki úgy gondolja, hogy a jövő bizonytalan. Állítom, hogy optimistának lenni kötelesség, mert ha- Heisenberg tanítványaként is - elhiszem, hogy a jövő bizonytalan, akkor megnő a felelősségünk, hogy ebben a bizonytalanságban azt tegyük, amit legjobbnak látunk. Így a jövő, amit megalkotunk, jobb lesz. Ebben a jövőalkotásban nagy az értelmiség, nagy az egyetem szerepe.

A tudásnak elvi határai nincsenek, és annak nem is szabad korlátokat szabni. A végleges döntésnek a tudás alapján kell megtörténnie. Ha mi ezt Magyarországon megértjük, ha az atomenergia, biológia új lehetőségeit fölkutatjuk, ha azt energiatermelésre és a mezőgazdaság fejlesztésére alkalmazzuk, Magyarország sokkal könnyebben úrrá lesz mai gondjain. Ebben nagy lehet a szellem munkásainak a szerepe, ha világosan megértik: az ő feladatuk a tudásgyarapítás és a tanácsadás. A döntés felelőssége végeredményben csak a nép kezében lehet."¹⁴

A nukleáris technika, a radioaktivitás orvosi, egészségi vonatkozásai is Teller "monomániáinak" egyike volt. Tudatába mélyebben épültek be a szakmai ismeretek, mint akár ismerőseinek, barátainak neve. 1995-ben, még az év elején megígérte, hogy sziciliai látogatása után, augusztus utolsó napjaiban Budapestre is ellátogat majd. Már elmúlt augusztus 20., de nem küldött semmi választ Marx György sürgető faxaira. Marx György bíztatására felhívtam telefonon. Bemutatkoztam. Válasz: "Kérem, én nem tudom, kivel beszélek. Nekem volt egy stroke-om. Hogy mondják azt magyarul?" - Agyvérzés. - " Úgy van! Volt egy agyvérzésem. Nekem úgy tűnik, mindent elfelejtettem. Ne haragudjon." - Úgy éreztem, leteszi a telefont. De Marx György, aki szintén hallgatta a beszélgetést, odasúgta: "Beszélj neki a radonról, Mátraderecskéről." És én kínomban - kicsit talán összefüggéstelenül is - elkezdtem ezekről beszélni, miközben rettegtem, hogy mikor szakít félbe és teszi le a kagylót. Egyszer csak megszólalt: "Eszter, Te vagy az?!" És beszéltetett a radonról, az urán bomlássoráról, s amint beugrottak neki a tények, maga kezdte el magyarázni. Két héten keresztül naponta hívtuk fel, és beszélt vagy Marxszal, vagy velem. Hihetetlen sebességgel épült fel újra a régi nagy tudása. Logikus gondolkodását pedig, úgy tűnt, az agyvérzés nem befolyásolta.

Nagyon érdekelte a radioaktivitás és a radon egészségre gyakorolt hatása. Erről többször beszélgettünk, leveleztünk, s annyira belefolyt a mátraderecskei eredmények értelmezésébe, oly sok ötletet, tanácsot adott, hogy Marx György azt javasolta: kérjem fel társszerzőnek egy erről készülő cikkhez. Teller a felkérésre a következő levéllel reagált:

"Kedves Eszter!

Üdvözöl Ede" (2002. augusztus 18.)

Teller büszke volt arra, hogy Magyarországon a fiatalok nukleáris műveltsége lényegesen jobb, mint másutt. "Nem mondhatom, hogy Magyarországon nincs semmilyen érzékenység atomügyekben, de úgy érzem, ebben az országban több a józan belátás, bizonyára a magyar természettudományos oktatás kiváló színvonala miatt. Magyarországon a gimnázium érettségiző osztályaiban atomfizikát tanítanak a második félévben. A szokásos szertári fölszerelésen kívül sok középiskolában van Geiger-számláló, amely a közvetlen környezet sugárzásszintjét méri."¹⁵ 1994 júliusában Mátraderecskére látogatott, hogy találkozzon az ottani iskolásokkal is. Fát ültetett Mátraderecskén, amint Balatonfüreden is. A mátraderecskei fa előtt a mátványtábla Teller alábbi versének egy részletét idézi:

Sokan szerették Tellert, sokan gyűlölték, és sokan használták hírnevét és tekintélyét nem éppen tiszta célokra a nagyvilágban is, idehaza is. Azok nevében búcsúzom Tőled Ede, akik szerettek, akiket tanítottál és bátorítottál a cselekvő tudományra és tanításra.

"Meglehet, személyes érzelmekből és hitből táplálkozik, hogy jobban szeretem a megosztott, közös cselekvést a tilalmak bevezetésénél. Nekem örömet okoz a cselekvés, meggyőződésem, hogy nincs is más, következetes mód az élet élvezésére. Gyűlölöm a kétséget, de mégis, meggyőződésem, hogy a kételkedés az egyetlen mód bárminek a szemléletére, amiben érdemes hinni. Hiszek a jóban, ebben a tünékeny és megfoghatatlan fogalomban, és hiszek a rosszban is; azok tulajdonsága ez, akik bizonyosnak vélik magukat az igazságban. "¹⁶

A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, 1990.
A Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje, 1990.
A Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora, 1991.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tiszteletbeli professzora, 1991.
Az Eötvös Fizikai Társulat tiszteletbeli tagja, 1993.
A Fizikai Szemle Nívódíja, 1994.
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal, 1994.
A Magyar Nukleáris Társaság Szilárd Leó Érme, 1994.
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdoktora, 1995.
A Magyarság Hírnevéért Díj, 1998.
Magyar Corvin-lánc, 2001.

Francis Owen Rice, Edward Teller: Structure of Matter - John Wiley and Sons, NY, 1949.
Edward Teller, Albert I., Latter: Our Nuclear Future - Criterion Books, NY. 1958.
Edward Teller, Allen Brown: The Legacy of Hiroshima - Doubleday and Co., Garden City, NY, 1962.
Edward Teller: The Reluctant Revolutionary - University of Missouri Press, Columbia, MO, 1964.
Edward Teller, Wilson K. Talley, Gary H. Hyggins: The Constructive Uses of Nuclear Explosives - McGraw Hill, NY, 1968.
Emilio G. Segré, Joseph Kaplan, Leonard I. Schiff, Edward Teller: Great Men of Physics - Tinnon-Brown, Los Angeles, CA, 1969.
Edward Teller: The Miracle of Freedom - International Academic and Technical Publications, Boulder, CO, 1972.
Edward Teller: Energy: A Plan for Action - available from the Commission on Critical Choices for Americans, NY, 1975.
Edward Teller, Hans Mark, John S. Foster: Critical Choices for Americans: Power and Security - Lexington Books, Lexington, MA, 1976.
Edward Teller: Nuclear Energy in the Developing World - Mitre Corporation, Metrek Division, McLean, VA, 1977.
Edward Teller Energy from Heaven and Earth - W.H. Freeman and Co., San Francisco, CA, 1979.
Edward Teller The Pursuit of Simplicity - Pepperdine University Press, Los Angeles, CA, 1980.
Edward Teller: Better a Shield Than a Sword - Free Press/MacMillan, New York, NY, 1987.
Edward Teller, Wendy Teller, Wilson Talley: Conversations on the Dark Secrets of Physics-Plenum Press, NY, 1991.
Edward Teller, Judith Shoolery: Memoirs: A Twentieth-Century Journey in Science and Politics - Perseus Publishing, Cambridge, MA, 2001.
Teller Ede, Zeley László: Légiposta - Háttér Lap- és Könyvkiadó Rt., Budapest, 1990.
Teller Ede, Zeley László: A biztonság bizonytalansága - Relaxa Kft., Budapest, 1991.
Teller Ede: Huszadik századi utazás tudományban és politikában - Huszadik Század Intézet, Budapest, 2002. (a Memoirs, Perseus, 2001. magyar nyelvű kiadása)

Angol nyelyű információk

Magyar Tudományos Akadémia, Aktuális hírek, személyi hírek

Teller Edével készült egyik utolsó interjú:

Elhunyt Teller Ede - MTA Közlemény:

Magyar Rádió - online:

Marx György: Teller Ede köszöntése születésének 90. évfordulóján, Fizikai Szemle 1998/1.

A Paksi Atomerőmű arcképcsarnokából:

Magyarország.hu, koprmányzati portál, Híres Magyarok a XX. sz.-ban - Teller Ede:

ma.hu hírportál, Elhunyt Teller Ede, a világhírű magyar származású atomtudós:

Televízióadás a Magyar 1-en (2001. szept. 17., szerk. Oláh Katalin).

Teller Ede - Béke kell! Fizikai Szemle 2001/09.

Bödők Zsigmond: Kilencvenöt esztendős Teller Ede, Mérnök Újság:

Sulinet, Teller Ede:

______________________________

1 Freemam Dyson: Disturbing the Universe, Harper and Row. New York, 1979.
2 Edward Teller, Albert L. Latter: Our Nuclear Future, Criterion Books. N1. 1958.
3 Teller Ede: Huszadik századi utazás tudományban és politikában, Huszadik Század Intézet, 2002 (a Memoirs, Perseus, 2001. magyar nyelvű kiadása)
4 Stanley A. Blumberg, Gwinn Owens: Energy and Conflict (Edward Teller), G.P. Putnam, New York, 1976.
5 Teller Marx Györgynek 1994-ben - Marx György: A marslakók érkezése, Akadémiai, 2000. 244. o.
6 Marx György: Teller Ede köszöntése. Fizikai Szemle 48 (1998) 1-6. o.
7 Teller: Huszadik századi utazás tudományban és politikában, 235. o.
8 Teller Marx Györgynek, 1994-ben - Marx: A marslakók érkezése, 256-257. o.
9 Teller: Huszadik századi utazás tudományban és politikában, 539. o.
10 Marx: A marslakók érkezése, 257. o.
11 Teller Marx Györgynek, 1988-ban - Marx: A marslakók érkezése, 261. o. - Ezt a telefonbeszélgetést személyesen is hallhattam, s emlékszem rá, milyen boldog volt Marx György Teller kedves stílusától, szép magyarságától, és attól, hogy várhatóan képes lesz hazacsalogatni.
12 Marx: A marslakók érkezése, 88. o.
13 1997. január: a Budapesti Műegyetemen, az Eötvös Egyetemen, a Fasori Evangélikus Gimnáziumban; 1991. október: az Eötvös Egyetemen, a Lauder Iskolában; 1992. augusztus: Jászberényben tanártovábbképzésen, 1993. november: az Eötvös Loránd Fizikai Társulat gólyavári rendezvényén, a Lauder Iskolában; 1994. július: az Eötvös Egyetemen, a szegedi József Attila Tudományegyetemen, Mátraderecskén az iskolásoknak; 1996. október: a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, az Eötvös Egyetemen, a Lauder Iskolában.
14 Teller Ede: Hirosima - egy döntés pszichológiája, Fizikai Szemle, 44 (1994) 1-7.
15 Teller: Huszadik századi utazás tudományban és politikában, 558. o.
16 Teller: Huszadik századi utazás a tudományban és politikában, 576. o.